-
Tényleg több időre és pénzre van szükséged?
A ma reggeli gyaloglásomon megfogalmazódott bennem valami, ami persze egyáltalán nem új dolog. Angolul jött a folyam, úgyhogy megpróbálom valahogy érthetővé tenni magyarul is. Amikor vannak eszközeink/ forrásaink (idő, pénz, szeretet), nagyobb a szabadságunk és nagyobb a felelőségünk is. Néha ez a nagyobb szabadság és felelősség félelmetes, riasztó, természetesen a tudatos szintjén még többért dolgozunk, aztán sokszor még azzal sem tudunk mit kezdeni ami valójában már a kezünkben/ életünkben van. Bekúszik a kudarctól való félelem, a bizonytalanság, a jól akarom/ kell csinálni és a (ön)bírálat ami sokszor vagy debilál vagy beködösíti a képet. Ezek aztán végül abban manifesztálódhatnak az életünkben, hogy megmaradunk a “nincs időm, túl sok dolgom van”, ” erre nincs pénzem”, mert ezt ismerjük és…
-
It’s ok – Rendben van
Először is szeretném megköszönni a legutóbbi hírlevélre érkezett válaszokat! Tele volt a szívem hogy sokan rezonáltatok vele! Ma rövid leszek. Emberek! Asszonyok, Nők, Sisters, Nővéreim!Teljesen rendben van ha fáradt vagy!Teljesen rendben van ha visszavonulnál!És teljesen rendben van az is ha 100-al pörögsz! Az utóbbi héten/ hetekben ez nagyon sokat előjön az egyéni óráimon és a csoportban is, hogy elindult a tél és nehéz a ciklikussággal menni, nehéz az évszakkal menni. Valahol már megértettük, hogy nem kell úgy érezni és úgy csinálni mintha nyár lenne, de mégis nehéz elfogadni, hogy a testünknek EGYSZERŰEN TÖBB PIHENÉSRE VAN SZÜKSÉGE! Pont. Period. A medve, meg a sün sz**ik arra hogy kész van-e mindennel, megtett-e mindenkinek…
-
A szomszéd füve mindig zöldebb…
Én nem tudom mi van a levegőben, de az is lehet hogy ez csak én vagyok most. Sérülékeny ( vulnerable) és személyes megosztás. Valószínűleg a születésnapom közeledte is belejátszik, az mindig olyan számadás. Szóval én is ember vagyok és amivel nap mint nap találkozom a munkámban, hogy “le vagyok maradva”, ” más előrébb jár”, “jobban csinálja”, ezt én szoktam érezni. Most ez az érzés szteroidon van bennem.Valahogy mindenhol ezt látom, csupa olyan nőt, aki már megérkezett, megcsinálta azt amit én is szeretnék, előrébb jár, pontosan tudja mit akar…. Mert valószínűleg nagyon ezt akarom látni. Erre vagyok kihegyezve. És ezzel együtt sok Sisterhood wound bekapcsolódik. Mélyről, jönnek fel a fényre. Ezzel a…
-
Ha azt érzed, hogy semmi nem működik – Belső ősz
Nem a torok csakráról fogok írni. Bár elég önkifejező lesz. 🙂 De felírtam magamnak. Trigger warning: a testem működéséről lesz szó, ciklikusságról és mélyebb szintekről. A ciklusom 31. napján vagyok, soha ilyen nem volt még az életemben. Az utóbbi időben inkább rövidült 26 nap körülire. Teljesen ismeretlen számomra ez a folyamat. Luteális fázisunk, a menstruációs ciklusunk 3. fázisa, a belső ősz, hold fázisaiban a fogyó hold. Sokan azonosítják ezt a köznyelvben a premenstruációs időszakkal. A luteális fázisunk a ciklusból a leghosszabb 10-14 nap is lesz. És ez a legkényelmetlenebb, legfeszítőbb, legirritáltabb. Sok idő volt mire ezt az időszakot tényleg internalizálni tudtam. Most meg felerősítve benne vagyok. 🙂 A luteális fázis a belső ősz,…
-
NEMet mondani
No -November. Örök téma, folyamatos fejlődési pont a NEMet mondás. Örömmel mondom viszont és szeretném tudatosítani, hogy sok mindenben látom magamon a fejlődést és a klienseimen is.Ami nehéz sokszor az az, hogy újabb és újabb területek kerülnek fényre ahol esetleg még nem megy annyira jól a NEMet mondás. Vagy van 1 terület ami mindig visszatér, mert komplex, mert nagy, mert mélyre megy és nem könnyű átlépni rajta…. Hajlamosak vagyunk ezeket látni inkább, ami nem megy és tényleg nagyon oda kell figyelni, tudatosítani, hogy jé ez pedig már megy. Éppen ezért kezdjük coachingban az órát például azzal, hogy mondj legalább egy dolgot ami jól ment az elmúlt 1 hét alatt. Szóval…
-
Samhain & rituálék erre az időre
Gondolom neked is megvannak a gyerekkori temetőbe járás emlékeid, igaz? Csináltam, elmentem, éreztem, hogy ebben van valami fontos, de inkább csak a tűzzel játszottam, mert mégsem tudtam igazán megérteni, hogy ez most mire jó egy mélyebb szinten. Erről nem beszéltünk. Itthon most már annál inkább beszélünk erről, főleg úgy hogy nem tudunk a sírokhoz kimenni és tényleg ki kellett találni, hogy ezt mi hogyan éljük meg és hogyan emlékezünk meg. Halottak napjára, mécsest gyújtunk, egyet vagy sokat és az összes embert aki a másik oldalon van már, megemlékezünk, kimondjuk hangosan a nevét, esetleg emlékeket. Tavaly először kimentünk a wezembeek oppem-i temető gyerek részébe, ahol Lili hamvai lettek szétszórva. Idén már…
-
Nr1 ok amiért nem haladsz úgy ahogyan szeretnél
2 hete átszerveztem a napjaimat, hogy legyen időm tényleg kapcsolódni magammal.Leültem és erőt vettem magamon, hogy ne olvassak, vagy más program kérdéseire válaszoljak, hanem tényleg magammal találkozzak ott és abban, amiben vagyok. (Ebből egyébként úgy érzem, hogy egy coaching program van születőben).Azzal kezdtem, hogy leírtam hogy mi az amit szerintem meg kellene csinálnom, minden ami a fejemben volt a SHOULDok ( KELLek) és úgy éreztem, hogy most már ki kell hánynom magamból.El tartott egy ideig… és kb a felénél elkezdtem érzékelni valamit ami egyrészről nagyon elszomorított és ugyanakkor felszabadított: kiről szól ez?Mert azt éreztem, hogy NEM rólam.Persze valahol rólam, és azt is tudom, hogy a javamat szolgálná… de közben pedig teljesen…
-
Veled lehet beszélni erről?
Ma rövid leszek Van ilyen is, és kell ilyen is. Van olyan ember, akivel lehet beszélni a halálról és van olyan, akivel nem. Én az előbbi csoportba tartozom (ha eddig ezt nem tapasztaltad volna még). Ez a fajta kapacitásom, nyitottságom sok tapasztalásból és ezek átdolgozásából ered. Sok munkám van benne, de úgy érzem, hogy megérte. Felszabadított bennem dolgokat és békét hozott az életembe sok szinten.Ezenkívül skorpió az aszcendensem és ez a jegy abszolút nyitott a mély kérdésekre, a misztikumra. Ezek a munkák már abszolút összefonódnak, összeforrtak bennem, nem tudom szétszedni, hogy mi honnan jön pontosan, de számomra az igazi áttörést és integrációt megint csak az állítás hozta. Sokat számít a saját…
-
Nem leszek készen – személyes
Van valami amin már egy jó ideje gondolkodom, hogy megosszam-e veled.Arra várok, hogy kész legyen és akkor a végeredményt tudom majd szépen feldíszítve prezentálni, de ez úgy látom, hogy még várat magára. Én pedig nem várok tovább már. Annyi nő társam figyeltem meg az utóbbi időben, hogy az az érzés lakozik bennü(n)k, hogy még nincs kész, nem elég jó, valamin még alakítani kell…legyen szó egy projektről, eseményről, honlapról vagy az életről. Mintha félnénk, topognánk: ki mit szól majd? Elfogadnak-e így is? Elég jó lesz-e?….Szabadkozunk, hogy nem lett tökéletes a süti/ vagy még mindig nem fogytunk le 10 kg-t… 5 perc alatt 10szer bocsánatot kérünk csak úgy automatikusan, szinte már észre…
-
Kihez tartozom?
Néha van olyan érzésem, hogy senki nem tud semmit. Forog a világ, egyik percben ezt mondjuk, ezt hisszük, utána meg mást. Néha van olyan érzésem, hogy én sem tudok semmit. Máskor meg azt érzem, hogy na, legalább erre vagy arra rájöttem. Neked is szokott ilyen érzésed lenni? Spiri közegekben biztos hallottad már, hogy minden csak illúzió… És értem is hogy mire gondolnak, de az baromira nem illúzió hogy a megemelkedett számláim és bérleti díjaim ki kell fizetni… Az sem, hogy a tini lányommal valahogy hangot kellene találnom és az sem, hogy ki kell találni mi lesz a vacsora estére. Ez nem illúzió. Ez az élet. Itt ebben a duális világban,…