-
Mennyi az annyi?
Ma nagyon rövid leszek 🙂Végre elkezdtem készülni a szerdai utazásomra, nagyon rég nem utaztam egyedül, kicsit izgulok…. De mégis van valami amit meg akartam osztani veletek, ma reggel olvastam és BUMM, beütött, nagyon rezonáltam vele. Szombaton volt a pénz állítás workshop és jó néhány tanulságot sikerült levonni ezen és a szégyen workshop szervezéséből, méghozzá azt hogy mennyire félelmetes ez, vagy nincs is a tudatban hogy ezen lehetne javítani, illetve mekkora bátorság az ha valaki tényleg eljön és tényleg belenéz ebbe. És erre jött ma reggel Simone írása a pénz és szégyen összefüggéséről és arról, hogy ez kb ilyen, ha van sapka rajta az a baj, ha nincs rajta sapka az a baj szituáció. Nem…
-
Női toxikus üzenetek a bőrünk alatt
Egy “híresebb” magyar N** tánc tanár nő-napi posztját olvastam, hogy mennyire ő is olyan mint a többi nő, hogy folyton mozgásban van és sok tennivalója van. 5kor kel, a már nagyobb gyerekeiről gondoskodik, tanul, tánc órákat tart, és este 11 kor fáradtan ( de elégedetten???) esik az ágyba. Ez az illető már nem 20 éves, nem tudom mennyi de inkább 40 – 50 év körül van. Sok nő követi, sok nőnek visz örömöt és felszabadulást az életébe a tánc ezen formájával. Mikor olvastam már akkor éreztem, hogy valami nincs rendben, de nem tudtam rájönni, hogy pontosan mi az ami nekem nem ok. Befutott nő, jobban tudja, csak példát vehetek róla, lenyomtam…
-
Pénz, hatalom & Nők
Egyszerűen nem ismerek olyan embert ( férfit és nőt egyaránt) akinek ne lennének félelmei, limitáló hitei a pénzzel kapcsolatban vagy nem dolgozott meg érte hogy ez a jó irányba megváltozzon. Nem fogok a spirituális közhellyel jönni, hogy a pénz az “csak” egy energia, amivel bár rezonálok, mindannyian tudjuk, hogy ez ettől komplexebb, hogy ki hogyan tud a saját félelméből, otthonról hozott csomagjából kilépni. Van aki fél a veszteségtől; soha nincs elég; majd ha többet fogok keresni akkor…., van de kifolyik a kezéből; van de ül rajta; nincs; elért egy plafont; piszkosnak, mocskosnak találja és az épp hogy megélek a magasztaló; nem érdemlem meg; extra felelősség vállalás és tágabb család eltartása – pénzelése;…
-
Surrender avagy megadás
Először is köszönöm a múlt heti témára a visszajelzéseket, sokan rezonáltatok vele. Örülök! ( Itt van, ha esetleg nem olvastad ) Mikor már pont úgy éreznénk, hogy egy kicsit kezdünk egyenesbe kerülni…. az egyik gyerek nem tud elaludni, mert valami kopácsolás betriggelte és fél a betöréstől ( múlt áprilisba betörtek hozzánk), a mi szobánkban köt ki matracon, a másik pedig sírva ébred, lázasan. Ez az élet. Surrender. Megadás. Átadás. Hétfő reggel egyébként is megbeszéljük a párommal a heti tervet, egyeztetünk, most sincs ez másképp, csak még egy extra taktikai tervezés is hozzájön. Kicsit később ( mire sikerül alapra hozni a helyzetet) de továbbra is a szokásos hétfő reggeli gyaloglásommal kezdek, “előre téve” ezt a sorban, mert…
-
Döntés fáradtság & mentális kapacitás
Szeretnék egy picit az ördög ügyvédje lenni és arra bíztatni, hogy engedd el, engedd meg magadnak, hogy……. ( <- mi az amire leginkább szükséged lenne?) Tele hold után vagyunk, a periódusom első napja, a nagyobb Lányom középiskolai felvételei papírjainak leadása (Jesszus, itt tartunk!!), a szünet szervezésével teljesen el vagyunk maradva, sőt mi több lebénulva, a teremben a fűtés szarakodik megint, itthon a páraelszívó ment tönkre…. (Ha valakinek még volt olyan illúziója hogy én mindig toppon vagyok, akkor az remélem már elszállt ….) És van élet, biztonságban vagyok, elég vagyok, fontos észre venni. ÉS annak is tudatában vagyok, hogy ettől sokkal nagyobb problémákkal néznek szembe emberek milliói és azzal is, hogy van aki…
-
Az idővel való viszonyunk
Oh, annyi témát felírtam magamnak ami kavarog bennem és szeretném veletek megosztani. Látom, érzem, hallom és tapasztalom, hogy mennyire f****d up ( elcs***szett?) viszonyunk van az idővel. Főleg szerintem nekünk Nőknek, de abszolút érzem, hogy a Férfiakat sem kíméli. Mire van időnk, mire nincs, öregszünk ( szerintem bölcsülünk…), az idő túl gyorsan megy, túl lassan ( haladok), túl korán vállaltam gyereket, túl későn, túl öreg vagyok ehhez, túl fiatal…. Ez a szerencsétlen idő, egy GONOSZ ELLENSÉG lett. Kapaszkodunk idő management stratégiába mély érzelmi vagy trauma munka nélkül. Eredmény: nem hoz fenntartható változást. Vagy fordítva, “dolgozunk magunkon” de praktikus előre lépések nélkül lassan haladunk vagy nem érezzük, hogy haladunk. És néha összejön a…
-
Minden változás innen indul ki vagy ez blokkol
Én még mindig lassan érkezem bele az évbe, és annyira élvezem hogy végre valahára ezt meg tudom engedni magamnak. Pláne vállalkozóként, amikor jobbról balról azt hallom hogy “mindenkinek” meg van az éves biznisz terve és ősz óta a januári programjaikra készülnek. Elengedtem. Lehet egyszer fog menni, lehet soha…. Van valami ami sokszor feljött az elmúlt héten a munkámban (és igazából az én életemben is) más más vonatkozásban, de ha jól megnézem akkor ez ugyanoda csorog le. Ez pedig a Setpoint, az az egy olyan ‘beállítódási’ pont, amit az idegrendszer megszokott és látszólagosan normálisnak/ biztonságban érzi magát. Minden változás innen indul ki. Minden. A súlyod, a sikered, a boldogságod, a bevételed…… Ha átlépünk…
-
A leghasznosabb transzformatív kérdésem ami tényleg elindít
Az új év első (hír)levele. 2023Még egyszer kívánok neked minden jót amit csak szeretnél ebben az évben. Én a januárt évek óta nagyon lassan veszem. Az egész január hónap, nekem megérkezés az új évbe, tervezgetés, ráhangolódás.Szép lassan, organikusan ha jön bejöhet egy- egy dolog. Nézem mikor van az első új hold az évben és általában az újításokat akkora teszem. Leginkább azt, ami tőlem függ, nyilván sok olyan dolog van ami nem tőlem függ. Az egyik ilyen organikus új dolog ami jött például, hogy ettől az évtől tudtunk együtt szaunázni mint család. Nem is gondoltam, hogy nekem ez ekkora élmény vagy hogy ennyit jelent, pedig én nem vagyok egy nagy szauna ember.…
-
Mi neked az Ünnep?
Egy nagy sóhaj, terességet lélegzem be és engedem ki az évek alatt beprogramozott gyorsulást. Szemlélődöm. Annyi írást látok arról, hogy ne rohanjunk, ne őrüljünk meg….Mintha már önmagunktól nem is tudnánk hogy mi az ÜNNEP. Az ÜNNEP az amit beleteszünk. Talán ebben is mint mindenben elértünk egy olyan pontra, ahol megkérdőjelezhetjük, hogy mi is az amit valójában akarunk? Mi az amit szeretnénk tovább vinni az átadott, ránk szállt tradíciókból és mik azok amiket elengedünk. Mi az ami segít és mi az ami túl sokat kivesz belőlünk? Mi az ami örömöt ad és mi az ami munkát? És nem utolsó sorban ha már újra definiáltuk az Ünnepünket akkor ráhangolódni, hogy mennyi energiánk maradt így…
-
Tényleg több időre és pénzre van szükséged?
A ma reggeli gyaloglásomon megfogalmazódott bennem valami, ami persze egyáltalán nem új dolog. Angolul jött a folyam, úgyhogy megpróbálom valahogy érthetővé tenni magyarul is. Amikor vannak eszközeink/ forrásaink (idő, pénz, szeretet), nagyobb a szabadságunk és nagyobb a felelőségünk is. Néha ez a nagyobb szabadság és felelősség félelmetes, riasztó, természetesen a tudatos szintjén még többért dolgozunk, aztán sokszor még azzal sem tudunk mit kezdeni ami valójában már a kezünkben/ életünkben van. Bekúszik a kudarctól való félelem, a bizonytalanság, a jól akarom/ kell csinálni és a (ön)bírálat ami sokszor vagy debilál vagy beködösíti a képet. Ezek aztán végül abban manifesztálódhatnak az életünkben, hogy megmaradunk a “nincs időm, túl sok dolgom van”, ” erre nincs pénzem”, mert ezt ismerjük és…