-
Láthatatlan energia elszívó
Megyünk bele az őszbe, a sötétségbe.Teljesen érdekes, de most várom ( a hideget nem… de értem, hogy nem választhatok ebben:)) ).Megyünk bele az árny munkába ( shadow work), saját sötét részeinkkel való szembenézés ideje, itt volt Samhain, Halloween, Halottak napja, több eclipse, tele hold. Míg múlt héten Halottak napja és Samhain kapcsán az őseinkről, örökségünkről és megemlékezésről írtam, addig ma azt kérdezem, hogy amikor a halottainkra gondolunk/ emlékezünk, eszedbe jutott hogy ebben az időszakban, önmagunk halott részeire is emlékezhetünk? Önmagunk elhalt részeit illően eltemethetjük? Annyi minden van ami már elhalt bennünk: részeink, szerepeink, kapcsolataink, korszakok, terveink….Most lépünk abba a ciklusba, amikor időszerű ezek elengedése, eltemetése ( és ha aktív a veszteség érzet akkor…
-
Döntés fáradtság & mentális kapacitás
Szeretnék egy picit az ördög ügyvédje lenni és arra bíztatni, hogy engedd el, engedd meg magadnak, hogy……. ( <- mi az amire leginkább szükséged lenne?) Tele hold után vagyunk, a periódusom első napja, a nagyobb Lányom középiskolai felvételei papírjainak leadása (Jesszus, itt tartunk!!), a szünet szervezésével teljesen el vagyunk maradva, sőt mi több lebénulva, a teremben a fűtés szarakodik megint, itthon a páraelszívó ment tönkre…. (Ha valakinek még volt olyan illúziója hogy én mindig toppon vagyok, akkor az remélem már elszállt ….) És van élet, biztonságban vagyok, elég vagyok, fontos észre venni. ÉS annak is tudatában vagyok, hogy ettől sokkal nagyobb problémákkal néznek szembe emberek milliói és azzal is, hogy van aki…
-
Az idővel való viszonyunk
Oh, annyi témát felírtam magamnak ami kavarog bennem és szeretném veletek megosztani. Látom, érzem, hallom és tapasztalom, hogy mennyire f****d up ( elcs***szett?) viszonyunk van az idővel. Főleg szerintem nekünk Nőknek, de abszolút érzem, hogy a Férfiakat sem kíméli. Mire van időnk, mire nincs, öregszünk ( szerintem bölcsülünk…), az idő túl gyorsan megy, túl lassan ( haladok), túl korán vállaltam gyereket, túl későn, túl öreg vagyok ehhez, túl fiatal…. Ez a szerencsétlen idő, egy GONOSZ ELLENSÉG lett. Kapaszkodunk idő management stratégiába mély érzelmi vagy trauma munka nélkül. Eredmény: nem hoz fenntartható változást. Vagy fordítva, “dolgozunk magunkon” de praktikus előre lépések nélkül lassan haladunk vagy nem érezzük, hogy haladunk. És néha összejön a…
-
Minden változás innen indul ki vagy ez blokkol
Én még mindig lassan érkezem bele az évbe, és annyira élvezem hogy végre valahára ezt meg tudom engedni magamnak. Pláne vállalkozóként, amikor jobbról balról azt hallom hogy “mindenkinek” meg van az éves biznisz terve és ősz óta a januári programjaikra készülnek. Elengedtem. Lehet egyszer fog menni, lehet soha…. Van valami ami sokszor feljött az elmúlt héten a munkámban (és igazából az én életemben is) más más vonatkozásban, de ha jól megnézem akkor ez ugyanoda csorog le. Ez pedig a Setpoint, az az egy olyan ‘beállítódási’ pont, amit az idegrendszer megszokott és látszólagosan normálisnak/ biztonságban érzi magát. Minden változás innen indul ki. Minden. A súlyod, a sikered, a boldogságod, a bevételed…… Ha átlépünk…
-
A leghasznosabb transzformatív kérdésem ami tényleg elindít
Az új év első (hír)levele. 2023Még egyszer kívánok neked minden jót amit csak szeretnél ebben az évben. Én a januárt évek óta nagyon lassan veszem. Az egész január hónap, nekem megérkezés az új évbe, tervezgetés, ráhangolódás.Szép lassan, organikusan ha jön bejöhet egy- egy dolog. Nézem mikor van az első új hold az évben és általában az újításokat akkora teszem. Leginkább azt, ami tőlem függ, nyilván sok olyan dolog van ami nem tőlem függ. Az egyik ilyen organikus új dolog ami jött például, hogy ettől az évtől tudtunk együtt szaunázni mint család. Nem is gondoltam, hogy nekem ez ekkora élmény vagy hogy ennyit jelent, pedig én nem vagyok egy nagy szauna ember.…
-
Mi neked az Ünnep?
Egy nagy sóhaj, terességet lélegzem be és engedem ki az évek alatt beprogramozott gyorsulást. Szemlélődöm. Annyi írást látok arról, hogy ne rohanjunk, ne őrüljünk meg….Mintha már önmagunktól nem is tudnánk hogy mi az ÜNNEP. Az ÜNNEP az amit beleteszünk. Talán ebben is mint mindenben elértünk egy olyan pontra, ahol megkérdőjelezhetjük, hogy mi is az amit valójában akarunk? Mi az amit szeretnénk tovább vinni az átadott, ránk szállt tradíciókból és mik azok amiket elengedünk. Mi az ami segít és mi az ami túl sokat kivesz belőlünk? Mi az ami örömöt ad és mi az ami munkát? És nem utolsó sorban ha már újra definiáltuk az Ünnepünket akkor ráhangolódni, hogy mennyi energiánk maradt így…
-
Tényleg több időre és pénzre van szükséged?
A ma reggeli gyaloglásomon megfogalmazódott bennem valami, ami persze egyáltalán nem új dolog. Angolul jött a folyam, úgyhogy megpróbálom valahogy érthetővé tenni magyarul is. Amikor vannak eszközeink/ forrásaink (idő, pénz, szeretet), nagyobb a szabadságunk és nagyobb a felelőségünk is. Néha ez a nagyobb szabadság és felelősség félelmetes, riasztó, természetesen a tudatos szintjén még többért dolgozunk, aztán sokszor még azzal sem tudunk mit kezdeni ami valójában már a kezünkben/ életünkben van. Bekúszik a kudarctól való félelem, a bizonytalanság, a jól akarom/ kell csinálni és a (ön)bírálat ami sokszor vagy debilál vagy beködösíti a képet. Ezek aztán végül abban manifesztálódhatnak az életünkben, hogy megmaradunk a “nincs időm, túl sok dolgom van”, ” erre nincs pénzem”, mert ezt ismerjük és…
-
Ha fáj a hátad vagy derekad vagy térded vagy mindened itt a Titok nyitja
Életünk egy pontján ki előbb ki később eljutunk egy olyan szakaszhoz amikor valamink vagy több valamink elkezd fájni. Nőknél ezek a tünetek rosszabbodnak vagy aktiválódnak várandósság alatt, vagy után. Szerencsés esetben ez inkább később jelentkezik, mint előbb. Vagy fáj valamelyik ízületünk, nem olyan a gátunk, mint régen, valamiből nem bírunk annyit vagy egyáltalán.Ha előbb, ha később, ha ez, ha az, ez egy piedesztálról való leeséssel felér. Belénk nyilall a halandóság, a sebezhetőség tudata, nem vagyunk mindenhatók és jön a gyász, a düh és az alkudozás.A TEST figyelmet kér, jelez. Viszonylag kevésszer szoktuk így definiálni a fájdalmat vagy problémát.Van ennek egy irtó kényes egyensúlya (vagy inkább rákfenéje???): vegyem komolyan a problémát…