Nem vagyok egyedül
Még egy picit jövök ezzel az anyaság, anyák napja témával, aztán befejeztem.
Én már egy jó ideje szeretném ezt az ünnepet a szokásos orgona ága, kommersz ajándékok, meg 1 évben egyszer ágyba reggeli, ismerjük el a láthatatlan munkát, mennyire jó anyának lenni sémákból kiemelni, kitágítani, magamra formálni.
Én annyira szeretném, ha itt minden nő először önmagával találkozna hogy milyen a viszonya az anyasághoz. A maga szentségében, gyönyörében, hiányában, kegyességében, csodájában, fájdalmában, ordító hiányában, kimerültségében. Éppen most hol vagyok.
Megállni, elcsendesedni nem könnyű.
Néha olyan fájdalmak szakadhatnak fel mely elviselhetetlennek tűnnek.
És néha olyan felismerések jelenhetnek meg, hogy rájövünk hogy már így is elég jók vagyunk.
Tegnap az állítás workshopon ismét sok csoda történt. És az egyik nem is az állítás volt, hanem az ahogy egymást hallgattuk, ennyire mások már nem is lehettünk volna, kívülről teljesen más életek és ennek ellenére belül minden egyes nő társam kérdésével, érzésével, út keresésével rezonáltam. Minden egyes sejtem felsikított, hogy ÉN IS!, oh, ezt ismerem. Ez a törékenység, őszinteség, bátorság és erő ami elindul és utána mindenkire átragad, együtt jár át minket, ez számomra egy csoda.
Nem vagyok egyedül.
Anyák napján kontemplálok az anyaságról a maga nyers-ségében, szentségében, nehézségében, gyönyörében. Megemlékezem a női felmenőimről akiknek köszönhetem hogy ma itt vagyok.
Imádkozom, azért hogy könnyebb legyen, hogy velem véget érjen a sok szenvedés, nehézség, az élet = szenvedés ami még örökségként bennem él.
Teret tartok azoknak a nőknek, akik mindennél jobban vágynak egy babára, azoknak akik szeretnének, de mégis félnek és azoknak is akik gyászolnak.
Teret tartok azoknak akik maguk hozták meg az abortusz döntést és halkan magukban gyászolnak/ emlékeznek, mert fájdalmuk stigmatizált, megbélyegzett, megkérdőjelezett.
Teret tartok azoknak a nőknek, akiknek ez az anyaság rész akár testileg akár érzelmileg nem megy, nem könnyű és kihívásokkal teli.
Teret tartok azoknak a nőknek, akik nagyon várták az anyaságot és csalódtak, összetörtek, mert nem olyan mint aminek képzelték.
Teret tartok és bíztatom az autentikus öröm kifejezést és megélést, a gyönyör pillanatokat az anyaságban.
Megemlékezem azokról az anyákról akiknek nem volt biztonságos anyának lenni, az anyai ösztöneikre hallgatni ezáltal ők is és babáik is érzelmileg sérültek és szenvedtek ( Én is egy ilyen baba vagyok, aki el lett választva szülés után és meghatározott időben lett táplálva).
És megemlékezem azokról akik anyai szeretet és elfogadás helyett, fájdalmat, szenvedést, bántalmazást kaptak.
Békét kívánok a szívekbe, hogy elfogadjuk önmagunkat és nő/ mama társainkat! Kapcsolódjunk az őszinteségen át, tegyük már le a méregetést, hihetetlen magas standardokat, a mű/ látszat anyaság elvárásait, a traumák okozta görcsösséget, félelmeket.
LÁSSUK MÁR EGYMÁST!
( Most tele van könnyel a szemem és feszül a torkom)
Én ezt kívánom és annyira hálás vagyok, hogy úgy érzem meg kaptam és adtam is.
Te hogy vagy ezzel?
Kép: @tina.moderngoddess
Szeretettel,
Hajni
Programok
- Június 3 vasárnap és június 24 szombat a két lehetséges időpont és még mindig hezitálok a következők között: állítás workshop szabad téma / Torok csakra workshop / Düh felszabadító workshop. Ha valamelyikre ráugranál, kérlek jelezd! 🙂
- Szeptembertől jön a havi rendszerességű Sisterhood kör!
Már régóta érik bennem és most már tényleg ideje lesz valóban életre kelnie. - 1 alkalmas egyéni coaching & mentoring illetve 5 alkalmas folyamat hogy kapcsolódj magaddal és azzal amit valóban szeretnél az életedben. Többet: itt tudsz róla olvasni