Reggel 06:31 van, sötét van és rázza a redőnyt a szél. A testemben egy jól eső fáradtság, izom érzet árad szét, és a fejem a legtisztább ami csak lehet a nap folyamán. Február végére megértem egy változásra, változtatásra. Már rég óta szemeztem vele, de annyira lehetetlennek éreztem, hogy kb már 2 éve halogatom. És őszintén, úgy éreztem, hogy ez nem nekem való, de ha valaki áradozott róla, teljesen betriggelt, hogy nekem miért nem megy.Na, de nekiveselkedtem, kutattam egy kicsit és március 1. hétfővel belevágtam a sikeres emberek egyik fő szokásába: a KORAI KELÉSBE. Nem pörögtem túl, egy kísérletnek szántam, nem tettem magamra olyan nyomást, hogy akkor egész életemben ezt fogom…