-
Döntés fáradtság & mentális kapacitás
Szeretnék egy picit az ördög ügyvédje lenni és arra bíztatni, hogy engedd el, engedd meg magadnak, hogy……. ( <- mi az amire leginkább szükséged lenne?) Tele hold után vagyunk, a periódusom első napja, a nagyobb Lányom középiskolai felvételei papírjainak leadása (Jesszus, itt tartunk!!), a szünet szervezésével teljesen el vagyunk maradva, sőt mi több lebénulva, a teremben a fűtés szarakodik megint, itthon a páraelszívó ment tönkre…. (Ha valakinek még volt olyan illúziója hogy én mindig toppon vagyok, akkor az remélem már elszállt ….) És van élet, biztonságban vagyok, elég vagyok, fontos észre venni. ÉS annak is tudatában vagyok, hogy ettől sokkal nagyobb problémákkal néznek szembe emberek milliói és azzal is, hogy van aki…
-
Az idővel való viszonyunk
Oh, annyi témát felírtam magamnak ami kavarog bennem és szeretném veletek megosztani. Látom, érzem, hallom és tapasztalom, hogy mennyire f****d up ( elcs***szett?) viszonyunk van az idővel. Főleg szerintem nekünk Nőknek, de abszolút érzem, hogy a Férfiakat sem kíméli. Mire van időnk, mire nincs, öregszünk ( szerintem bölcsülünk…), az idő túl gyorsan megy, túl lassan ( haladok), túl korán vállaltam gyereket, túl későn, túl öreg vagyok ehhez, túl fiatal…. Ez a szerencsétlen idő, egy GONOSZ ELLENSÉG lett. Kapaszkodunk idő management stratégiába mély érzelmi vagy trauma munka nélkül. Eredmény: nem hoz fenntartható változást. Vagy fordítva, “dolgozunk magunkon” de praktikus előre lépések nélkül lassan haladunk vagy nem érezzük, hogy haladunk. És néha összejön a…
-
Minden változás innen indul ki vagy ez blokkol
Én még mindig lassan érkezem bele az évbe, és annyira élvezem hogy végre valahára ezt meg tudom engedni magamnak. Pláne vállalkozóként, amikor jobbról balról azt hallom hogy “mindenkinek” meg van az éves biznisz terve és ősz óta a januári programjaikra készülnek. Elengedtem. Lehet egyszer fog menni, lehet soha…. Van valami ami sokszor feljött az elmúlt héten a munkámban (és igazából az én életemben is) más más vonatkozásban, de ha jól megnézem akkor ez ugyanoda csorog le. Ez pedig a Setpoint, az az egy olyan ‘beállítódási’ pont, amit az idegrendszer megszokott és látszólagosan normálisnak/ biztonságban érzi magát. Minden változás innen indul ki. Minden. A súlyod, a sikered, a boldogságod, a bevételed…… Ha átlépünk…
-
A leghasznosabb transzformatív kérdésem ami tényleg elindít
Az új év első (hír)levele. 2023Még egyszer kívánok neked minden jót amit csak szeretnél ebben az évben. Én a januárt évek óta nagyon lassan veszem. Az egész január hónap, nekem megérkezés az új évbe, tervezgetés, ráhangolódás.Szép lassan, organikusan ha jön bejöhet egy- egy dolog. Nézem mikor van az első új hold az évben és általában az újításokat akkora teszem. Leginkább azt, ami tőlem függ, nyilván sok olyan dolog van ami nem tőlem függ. Az egyik ilyen organikus új dolog ami jött például, hogy ettől az évtől tudtunk együtt szaunázni mint család. Nem is gondoltam, hogy nekem ez ekkora élmény vagy hogy ennyit jelent, pedig én nem vagyok egy nagy szauna ember.…
-
Mi neked az Ünnep?
Egy nagy sóhaj, terességet lélegzem be és engedem ki az évek alatt beprogramozott gyorsulást. Szemlélődöm. Annyi írást látok arról, hogy ne rohanjunk, ne őrüljünk meg….Mintha már önmagunktól nem is tudnánk hogy mi az ÜNNEP. Az ÜNNEP az amit beleteszünk. Talán ebben is mint mindenben elértünk egy olyan pontra, ahol megkérdőjelezhetjük, hogy mi is az amit valójában akarunk? Mi az amit szeretnénk tovább vinni az átadott, ránk szállt tradíciókból és mik azok amiket elengedünk. Mi az ami segít és mi az ami túl sokat kivesz belőlünk? Mi az ami örömöt ad és mi az ami munkát? És nem utolsó sorban ha már újra definiáltuk az Ünnepünket akkor ráhangolódni, hogy mennyi energiánk maradt így…
-
Tényleg több időre és pénzre van szükséged?
A ma reggeli gyaloglásomon megfogalmazódott bennem valami, ami persze egyáltalán nem új dolog. Angolul jött a folyam, úgyhogy megpróbálom valahogy érthetővé tenni magyarul is. Amikor vannak eszközeink/ forrásaink (idő, pénz, szeretet), nagyobb a szabadságunk és nagyobb a felelőségünk is. Néha ez a nagyobb szabadság és felelősség félelmetes, riasztó, természetesen a tudatos szintjén még többért dolgozunk, aztán sokszor még azzal sem tudunk mit kezdeni ami valójában már a kezünkben/ életünkben van. Bekúszik a kudarctól való félelem, a bizonytalanság, a jól akarom/ kell csinálni és a (ön)bírálat ami sokszor vagy debilál vagy beködösíti a képet. Ezek aztán végül abban manifesztálódhatnak az életünkben, hogy megmaradunk a “nincs időm, túl sok dolgom van”, ” erre nincs pénzem”, mert ezt ismerjük és…
-
It’s ok – Rendben van
Először is szeretném megköszönni a legutóbbi hírlevélre érkezett válaszokat! Tele volt a szívem hogy sokan rezonáltatok vele! Ma rövid leszek. Emberek! Asszonyok, Nők, Sisters, Nővéreim!Teljesen rendben van ha fáradt vagy!Teljesen rendben van ha visszavonulnál!És teljesen rendben van az is ha 100-al pörögsz! Az utóbbi héten/ hetekben ez nagyon sokat előjön az egyéni óráimon és a csoportban is, hogy elindult a tél és nehéz a ciklikussággal menni, nehéz az évszakkal menni. Valahol már megértettük, hogy nem kell úgy érezni és úgy csinálni mintha nyár lenne, de mégis nehéz elfogadni, hogy a testünknek EGYSZERŰEN TÖBB PIHENÉSRE VAN SZÜKSÉGE! Pont. Period. A medve, meg a sün sz**ik arra hogy kész van-e mindennel, megtett-e mindenkinek…
-
A szomszéd füve mindig zöldebb…
Én nem tudom mi van a levegőben, de az is lehet hogy ez csak én vagyok most. Sérülékeny ( vulnerable) és személyes megosztás. Valószínűleg a születésnapom közeledte is belejátszik, az mindig olyan számadás. Szóval én is ember vagyok és amivel nap mint nap találkozom a munkámban, hogy “le vagyok maradva”, ” más előrébb jár”, “jobban csinálja”, ezt én szoktam érezni. Most ez az érzés szteroidon van bennem.Valahogy mindenhol ezt látom, csupa olyan nőt, aki már megérkezett, megcsinálta azt amit én is szeretnék, előrébb jár, pontosan tudja mit akar…. Mert valószínűleg nagyon ezt akarom látni. Erre vagyok kihegyezve. És ezzel együtt sok Sisterhood wound bekapcsolódik. Mélyről, jönnek fel a fényre. Ezzel a…
-
Ha azt érzed, hogy semmi nem működik – Belső ősz
Nem a torok csakráról fogok írni. Bár elég önkifejező lesz. 🙂 De felírtam magamnak. Trigger warning: a testem működéséről lesz szó, ciklikusságról és mélyebb szintekről. A ciklusom 31. napján vagyok, soha ilyen nem volt még az életemben. Az utóbbi időben inkább rövidült 26 nap körülire. Teljesen ismeretlen számomra ez a folyamat. Luteális fázisunk, a menstruációs ciklusunk 3. fázisa, a belső ősz, hold fázisaiban a fogyó hold. Sokan azonosítják ezt a köznyelvben a premenstruációs időszakkal. A luteális fázisunk a ciklusból a leghosszabb 10-14 nap is lesz. És ez a legkényelmetlenebb, legfeszítőbb, legirritáltabb. Sok idő volt mire ezt az időszakot tényleg internalizálni tudtam. Most meg felerősítve benne vagyok. 🙂 A luteális fázis a belső ősz,…
-
NEMet mondani
No -November. Örök téma, folyamatos fejlődési pont a NEMet mondás. Örömmel mondom viszont és szeretném tudatosítani, hogy sok mindenben látom magamon a fejlődést és a klienseimen is.Ami nehéz sokszor az az, hogy újabb és újabb területek kerülnek fényre ahol esetleg még nem megy annyira jól a NEMet mondás. Vagy van 1 terület ami mindig visszatér, mert komplex, mert nagy, mert mélyre megy és nem könnyű átlépni rajta…. Hajlamosak vagyunk ezeket látni inkább, ami nem megy és tényleg nagyon oda kell figyelni, tudatosítani, hogy jé ez pedig már megy. Éppen ezért kezdjük coachingban az órát például azzal, hogy mondj legalább egy dolgot ami jól ment az elmúlt 1 hét alatt. Szóval…