-
Nem vagyok egyedül
Még egy picit jövök ezzel az anyaság, anyák napja témával, aztán befejeztem. Én már egy jó ideje szeretném ezt az ünnepet a szokásos orgona ága, kommersz ajándékok, meg 1 évben egyszer ágyba reggeli, ismerjük el a láthatatlan munkát, mennyire jó anyának lenni sémákból kiemelni, kitágítani, magamra formálni. Én annyira szeretném, ha itt minden nő először önmagával találkozna hogy milyen a viszonya az anyasághoz. A maga szentségében, gyönyörében, hiányában, kegyességében, csodájában, fájdalmában, ordító hiányában, kimerültségében. Éppen most hol vagyok. Megállni, elcsendesedni nem könnyű. Néha olyan fájdalmak szakadhatnak fel mely elviselhetetlennek tűnnek. És néha olyan felismerések jelenhetnek meg, hogy rájövünk hogy már így is elég jók vagyunk. Tegnap az állítás workshopon ismét…
-
Anyák napjára
Köszöntelek Téged Anyák napja alkalmából. A magyar Anyák napja alkalmából. Akár van gyermeked, akár nincs a gondoskodó anyai én ott van benned, aki figyeli hova áradhat, kinek van szüksége szeretetre, segítségre, oltalomra, vigasztalásra. Én ezt a gondoskodó minőséget ünneplem ilyenkor benned és bennem! Köszöntsd magadban Te is kedves Hírlevélolvasó!És tedd fel magadnak a kérdést, mi az amire legjobban vágysz Anyák napja alkalmából? De úgy komolyan, úgy őszintén! Legalább magadnak mondd ki vagy írd meg nekem!Én megfogalmaztam magamnak és akárhogyan csűrtem csavartam, azt érzem, hogy elismerésre (appreciation), értékelésre van szükségem. Teljesen őszintén most, ez az ami saját magamból/ magamtól kevésbé jön, így jó lenne ebben megfürödni.De azáltal, hogy ezt megfogalmaztam magamnak (és persze a családnak), így…
-
Leléptünk, mindent hátra hagyva
Pár napja ünnepeltük az évfordulónkat: 23 éve vagyunk együtt. Az volt az ajándékunk, hogy hosszú idő után először kettesben elutazunk Rodoszra, 5 napra.Az élet viszont sok minden mást is elénk gördített: családban betegség, betörés… ami kicsit nehezebbé tette lélekben és fizikailag a dolgokat, hogy elszabaduljunk.Megszerveztük az extra dolgokat, amiket kellett és leléptünk. Nekünk a kalandozás a kapcsolatunk egy fontos eleme, kapcsolódási pont. Nem az a lényeg, hogy messzire menjünk, hanem az, hogy kiránduljunk, gyalogoljunk… Mióta gyerekeink vannak, azóta emellé jött még a strukturálatlan idő, tehát ne kelljen időre menni, valahol megjelenni, hanem csak agenda nélkül együtt lenni.Ilyenkor tudjuk újra megérezni egymást, visszaemlékezni és megerősíteni, hogy miért is vagyunk együtt, miért szerettünk…
-
Az El Caminon erre kerestem a választ & anyává válásom útja
Sokféle útja van az anyaságnak. Van, aki tudja, hogy gyermeket szeretne és azt is tudja pontosan hogy hányat. Tudja, hogy anya szeretne lenni.Én nem ebbe a csoportba tartoztam, nekem ez évek kutatása és munkája volt. (Kb. ugyanezt az utat jártam be a házassággal is). Annak ellenére, hogy a gyermekkorom munkásan telt, már abban az időben nőttem fel amikor az „általános” női menetrendet megkérdőjelezhettem. Ezt is meg is tettem. Nyilas jegyben születtem, vagy ebből, vagy ki tudja (még) miért a szabadság az alap elemem, és ezt mind a házasság és a gyermekek elég erősen megnyirbálják. Természetesen csak első ránézésre. Azóta már tudom, hogy ezeken belül is kibontakozhatom, nagyobb kihívás ugyan, (legalábbis…
-
Anyaság kívül-belül
Kicsit előre szaladok, már májuson, anyák napján jár az eszem és az elkövetkezendő hetekben ezt a témát szeretném körbe járni. De tudod, csak röviden. És annyi a célom, (mint mindig) hogy együtt gondolkodjunk.Pedig óriási és kiapadhatatlan téma. Az egyik dolog, ami hetek óta jár a fejemben, és szeretnék róla írni, hogy mennyire elveszettek vagyunk. Kérd ki magadnak, nyugodtan, ha Te nem. 😊 Elveszettek úgy, mint akik járatlan utat taposnak és szomjazzuk a jó példát, aki húzhat, akibe bele lehetne kapaszkodni, aki arra megy amerre mi is szeretnénk menni. Akivel lehet beszélgetni, ki mit hogyan csinál, őszintén, lehetőleg minél kevesebb bírálat nélkül. Sok az önigazolás, fájdalom és ezeken a rétegeken át…
-
Gyász időszak, túlélés, kiút
Megyünk bele szép lassan az évszak sötétségébe, a skorpió időszak misztikumába.Shadow side, shadow work, árnyaink és a sötét részek az életünkben.Észrevetted hogy mennyi ünnep és hagyomány van ebben az időszakban és kicsit hasonlóak is a különböző kultúrákban?Hálaadás, halottak napja, mindenszentek napja, Luca napja, téli napforduló…Ezek az alkalmak lehetőséget adnak: kapcsolódni egymással, fényt behozni ebbe az időszakba, talán lassulni, megélni. Még mindig ott van a listámon, hogy megírom az életem egyik legsötétebb időszakát. Nem mintha tudnék írni, de akkor és ott megígértem magamnak, hogy ha én ebből kimászok, akkor szeretnék másoknak is segíteni, értelmet adni ennek az óriási fájdalomnak. A megírásig még nem jutottam el, de egy podcast interjúig igen.Danielle egy…
-
Le kellene tenni
Mit is kellene letenni? Biztos nagyon sokmindent, de én most az okostelefonra gondoltam.Az okostelefon és a multitasking nem a barátod, hanem sokkal inkább az ingerlékenység, túl stimulálás és nem jelenben levés „ördöge”.Persze vannak előnyei is, azokat jó lenne használni. De valahogy határokat állítani. Erre már megint csak nincs mintánk, nekünk kell kitalálni. Viszont az már köztudott, hogy függőséget okoz. A múltkoriban gyalogoltam és láttam egy anyukát babakocsival, kutyát sétáltatva, telefont bámulva. Minek? Melyik tevékenységben volt ott valójában? Ha szoptatjuk vagy etetjük a gyermekünket biztos, hogy telefonozni kell? Babakocsiban ülő gyerek kezében telefon? Fel tudja az idegrendszere dolgozni?Nem, még a miénk sem tudja… Mi az amiről lemaradunk? Mit lát a gyerekünk?…
-
Parental burnout & három meglepetés
Ez most hosszabb lesz, de a végén meglepetések várnak 🙂 Ready? Mikor először hallottam ezt a kifejezést: parental burnout a francia Charlotte Ducharmtól, egyszerre minden világos lett. Ah, hogy van ilyen és ennek neve is van. Ahogy olvastam róla, egyre inkább realizáltam, hogy bizony én ebben benne vagyok nyakig. De ez a realizálás nem rántott a mélybe, sőt inkább ezt a maszlagot nevén nevezte és ezzel megfoghatóvá vált. Kezdett oldódni bennem a szar anya érzés, mert akkor, ha ezeket a ’tüneteket’ így fel lehet sorolni, akkor tuti biztos, hogy ezt NEM csak én érzem egyedül a világon. Ennek már több éve volt, mikor Iza még kisebb volt. De ez az időszak, ami március óta…