Engedély arra, hogy a könnyebb felé menj és mégis haladj!

Én nem tudom, hogy Te hogy vagy vele, de nekem ez a január úgy elrepült, hogy csak na.
Beszéltem a puha landolásról – magam részéről azt érzem, hogy még bőven benne vagyok, a rendszerem az csak röhög a naptári hónap végén….
Inkább gondolkodik az álomidőben….
Azt jelzi és érzem, hogy benne vagyok mélyen a télben, a hibernáltságban sok szempontból. Nem is érzem úgy hogy ebből még ki kellene/ lehetne (?) jönnöm.
Ugyanakkor van egy fajta nyomás magamon, hogy 1 hónapot adtam a beleérkezésre – self made ami a fejemből indult ki, nem a testemből/ rendszeremből, bár már így is jóval kegyesebb vagyok magamhoz (helló recovering perfectionist!) mint előző időkben, de hát ez egy kicsit Pandora szelencéje…

Most egyébként is egy mély munkában vagyok az önmagammal kapcsolatos hitrendszerem tudatosításában, szanálásában, átalakításában ami aztán tényleg a mélyben lévő nagyon sokáig láthatatlan munka, ami csak később érlelődik láthatóvá.

Szóval tágítom ezt a kegyesség kapacitást magammal szemben! Nem nyomom, adok időt és teret, amennyire lehetséges ÉS ( nem vagy!) egy bevállalható szinten továbblépek, afelé amerre menni szeretnék. Az érzésre figyelek. Nem a fejemre, az már annyiszor félre vitt, hogy már belefáradtam.
Számomra ez az alapja a fenntartható változásnak, az egész lényem, rendszerem inkluzivitásának ( versus fejből nyomom… – és még így is van benne fejből nyomás is, pont ennek veszem észre a következő rétegeit magamon).

Coming home to myself – Hazatérés önmagamhoz
5 alkalmas online női jóga folyamat indul februárban mely teret ad az önmagunkkal való kapcsolódásra, megismerésre és elfogadásra a testünkön és érzéseinken át. Az egész testtel foglalkozunk, de ezen belül kimondottan nagyobb hangsúlyt kap a csípő lazítása, a gerinc fluiditása, a központ, hasizom, gátizom aktiválása és lazítása. Részletek itt

A jó hír az az, hogy ha 1 területen változtatsz akkor az kihatással lesz az életed többi területére is

Például:

Ha dolgozol a csípődre akkor az a térdeden is javítani fog.
Ha dolgozol a gáton akkor a biztonság érzeted, a magadba vetett hit és az önkifejezésed is változik (ez az ALAPOD!)
És még 5 millió példát tudnék mondani….
Mentális szinten ha meditálsz, mentális egészség gyaloglást iktatsz be rendszeresen, légzés gyakorlat… akkor az kihatással lesz a munkádra és a családodra is
Érzelmi szinten ha csak 5 másodperccel tovább élem meg az érzéseim mielőtt elnyomom/ kicsatlakozom/ disszociálok, terápiába, coachingba kezdek…. akkor az életem számos más területére is hatással lesz, pl. jobban megértem, tolerálom a párom/ gyerekeim számomra nehéz viselkedését és többször tudok úgy reagálni ahogy szeretnék ,mint ahogy nem ( többször!, nem mindig!).
Számomra még itt van a spirituális szint is ( hívd annak aminek akarod), ha ott változtatok valamit, elkezdek imádkozni, csendben ülni, napfényt nézni, természettel kapcsolódni ( annyi formája van, hogy a tőlünk nagyobbal kapcsolódjunk…) az teljesen biztos, hogy kihat a munkámra, a kapcsolataimra, a szorongásomra….
Ma például úgy tudtam ide leülni írni, hogy azt éreztem kell egy oltárt készítenem – ez számomra azt jelentette, hogy biztonságos és értékes idő az hogy 5 percet erre szánjak, és kapcsolódjak az elemekkel és a szépséggel. Ezt a pár percet magamra szánjam. Előkészítsem magam a munkára. Teret és csatornát teremtsek. Van ebben nekem valami mély tisztelet, szentség és varázslat.

Bízz magadban, hogy bármelyik területet is választod hogy fejlődj/ gyógyulj benne, az hatással lesz a többire is és azokban már közel nem kell annyi munkát beletenned, hanem a maradék fonalát kell majd felvenni!

Néha annyira debiláló, hogy jól válasszunk ( főleg perfekcionistáknak, krónikus halasztgatóknak) és akkor itt van az engedély arra, hogy kezdheted a könnyebbel, kezdheted azzal ami elérhetőbb és bízz abban, hogy hosszú távon oda fogsz kilyukadni ahová szeretnél!
Mi Nők, annyira a nyomásra vagyunk programozva, hogy az organikus fejlődés, fenntartható változás az olyannak érződik mintha egy helyben állnánk.
Egy szült nő térjen vissza az alakjához, munkájához, eszéhez minél hamarabb…
Perimenopausába kerülsz, ne adj isten menopausába, de találd meg rögtön, hogy hogy fogod a “régi” magad visszakapni, meghekkelni…

Ezek egyébként teljesen érthető kapaszkodók, vágyak egy nem jó / instabil / fájdalmas / sérülékeny/ új helyzetben, hogy visszataláljunk a régihez, ez adja a kontrollt, kapaszkodót, csak ugye, visszafelé nyúlunk az előre helyett. Mert ugye előre akarunk menni, nem? Az az élet. A visszafeléből, régi énből elmentjük, integráljuk ami jó és hasznos volt és valahogy beleépítjük az újba. De az új előre megy. Visszafelé nem tudunk élni. Az évszakok és napok is előre mennek…. Jogos a kapaszkodó, kontroll vágy de sokszor nyomás alá helyez minket és rossz irányba visz. A kapaszkodóknak is új alapokra kell épülniük.

Visszatérve az 1 terület változása elindít az élet több területén is változást, már rég óta szeretném megosztani, hogy nekem tavaly mi volt az a dolog ami egy nagy adag blokkot elmozdított, így visszanézve. De az jövő hétre marad.
Egyébként kíváncsiak vagytok, hogy miket próbáltam ki??? Mert rengeteg mindent 🙂

Rezonálsz a fenti gondolatokkal? Mi az a terület az életedben ahová több kegyességet és türelmet hívnál be? Mi a Te Pandóra szelencéd, amit kinyitottál és soha nem elég belőle? Hol nyúlsz visszafelé az előre helyett? Ha visszanézel, mi az a terület ahol változtattál és pozitív hatással volt az életed más területeire is?

Szeretettel,

Hajni

Share this:

Like this:

You May Also Like