Csak ment\u00fcnk el\u0151re az aut\u00f3val \u00e9s akkor m\u00e1r \u00e9reztem, hogy baj lesz, de visszafordulni m\u00e1r nem tudtunk.<\/p>\n\n\n\n
Vannak az ember \u00e9let\u00e9ben fordul\u00f3pontok, wake-up call-ok, kicsik, nagyok, k\u00f6zepesek. Vagy \u00e9szrevessz\u00fck vagy nem, vagy akarjuk \u00e9szrevenni, vagy nem. Mi most egy ilyen STOP \ud83d\uded1 jelet kaptunk, amit \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt\u00fck, hogy \u00e9szrevesz\u00fcnk \u00e9s fordul\u00f3pontk\u00e9nt haszn\u00e1lunk.<\/p>\n\n\n\n
Az elm\u00falt id\u0151ben m\u00e9g a vil\u00e1gesem\u00e9nyek PTSD-j\u00e9t \u00e9s kollekt\u00edv neh\u00e9z energi\u00e1k feldolgoz\u00e1s\u00e1t sem siker\u00fclt helyre tenn\u00fcnk magunkban (ami szerintem teljesen ok) \u00e9s m\u00e1r \u00fajabb szem\u00e9lyes, neh\u00e9z \u00e9s nem v\u00e1rt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek j\u00f6ttek (bet\u00f6r\u00e9s, v\u00e1ratlan hal\u00e1l\u2026). Ez az \u00e9let. N\u00e9ha t\u00fal sok. Egyszerre tud t\u00fal lass\u00fa \u00e9s t\u00fal gyors lenni minden. Megtanultam elfogadni magamban az ellent\u00e9tes \u00e9rz\u00e9seket, energi\u00e1kat, hogy egyszerre jelen lehetnek.<\/p>\n\n\n\n
Az is egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb, hogy kollekt\u00edven most valami kimozdult egy pontr\u00f3l \u00e9s eltart egy ideig mire \u00fajra egy l\u00e1tsz\u00f3lagos nyugv\u00f3pontra tal\u00e1l. L\u00e1tsz\u00f3lagos, mert igaz\u00e1b\u00f3l az \u00c9LET = V\u00c1LTOZ\u00c1S, teh\u00e1t ez a v\u00e1ltoz\u00e1s mindig folyik, csak n\u00e9ha l\u00e1tv\u00e1nyosan, katartikusan, n\u00e9ha nem, n\u00e9ha vel\u00fcnk, n\u00e9ha mellett\u00fcnk\u2026
Ezt az\u00e9rt mondjuk ki hangosan, hogy ez NEH\u00c9Z. Tudni, tudjuk persze, tele van lehet\u0151s\u00e9ggel, j\u00f3 dolgok is t\u00f6rt\u00e9nnek a rossz mellett, de ehhez a felgyorsult vil\u00e1g v\u00e1ltoz\u00e1shoz \u00e9s kr\u00edzisekhez \u201ealkalmazkodni\u201d, talajt tal\u00e1lni neh\u00e9z. \u00c9s ehhez m\u00e9g j\u00f6n mindenkinek a szem\u00e9lyes r\u00e9sz: mi t\u00f6rt\u00e9nik a csal\u00e1dban, a p\u00e1rkapcsolat\u00e1ban, iskol\u00e1ban, munk\u00e1ban.
Tudom, hogy tudod, de olyan kritikusak, kegyetlenek \u00e9s szigor\u00faak tudunk magunkkal lenni, amikor valamiben nem \u00fagy haladunk, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem haladunk abban, amiben szeretn\u00e9nk. \u00c9s szeretn\u00e9m, hogy ha hallan\u00e1d, hogy ez j\u00f3csk\u00e1n hozz\u00e1 tesz a k\u00e9phez.
Pont ez\u00e9rt is fontos, hogy ezt n\u00e9ha meghalljuk valahonnan: a bar\u00e1todt\u00f3l, a n\u0151i k\u00f6rt\u0151l, coachodt\u00f3l, orvosodt\u00f3l, terapeut\u00e1dt\u00f3l, var\u00e1zsl\u00f3dt\u00f3l, szomsz\u00e9dt\u00f3l, gy\u00f3gytorn\u00e1szodt\u00f3l\u2026 Valakit\u0151l, t\u0151lem.<\/p>\n\n\n\n
Vissza a t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnkh\u00f6z \u00e9s a fordul\u00f3ponthoz: a hossz\u00fa h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n szerett\u00fcnk volna kettesben elutazni D\u00e9l Angli\u00e1ba. Anyuk\u00e1m itt volt vigy\u00e1zni a L\u00e1nyokra. Ez az \u00fat m\u00e1r eleve egy back-up terv volt, mert a m\u00e1sik nem j\u00f6tt \u00f6ssze a sok t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s miatt. De nagyon izgatottak voltunk, mindent el\u0151k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk, a helyeket, sz\u00e1ll\u00e1sokat. Kelta \u00e9s \u0151si szakr\u00e1lis helyeket ment\u00fcnk volna megn\u00e9zni.
M\u00e1r fur\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt mert el\u0151tte val\u00f3 nap lemondt\u00e1k a kompunkat, \u00e1t kellett foglalni, nem baj. Hajnali 4kor felkelt\u00fcnk, id\u0151ben elindultunk, mire oda\u00e9rt\u00fcnk \u00f3ri\u00e1si sor \u00e1llt, 1 ablak volt nyitva. Lek\u00e9st\u00fck a kompot mire sorra ker\u00fclt\u00fcnk, de \u00e1tfoglaltak m\u00e1sikra, mert az \u0151 hib\u00e1juk volt. Ok, jegy megvolt, haladunk el\u0151re a sorban imm\u00e1r 2 \u00f3r\u00e1ja\u2026. Mire a hat\u00e1ron vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1munkra, hogy \u00fatlev\u00e9l kell. Haladunk el\u0151re a sorban, visszafordulni m\u00e1r nem lehet, megy\u00fcnk el\u0151re, de tudjuk, hogy ez m\u00e1r nem lesz j\u00f3, lassan \u00f6sszet\u00f6rik minden \u00e9s nem marad m\u00e1s csak a v\u00e9gtelen szomor\u00fas\u00e1g.
Mindent el\u0151k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk, csak azt nem, hogy \u00fatlev\u00e9l kell. Nem csak otthon hagytuk, hanem az eny\u00e9m lej\u00e1rt, nincs is es\u00e9ly \u00fajat k\u00e9rni. Kivesznek minket a sorb\u00f3l, elveszik az iratainkat, le\u00fcltetnek \u00e9s egy \u00f3ra v\u00e1rakoz\u00e1s ut\u00e1n, a rend\u0151rs\u00e9g kik\u00eds\u00e9r minket. Hajnali 4t\u00f3l 11 \u00f3r\u00e1ra kider\u00fcl, hogy sehova nem tudunk menni. Bebuktuk. Vissza a START mez\u0151re.<\/p>\n\n\n\n
Mindenki m\u00e1s dolgot hozhat ki a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l, \u00e9n azt hoztam ki, hogy t\u00f6lt\u0151d\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, de nem \u00edgy. Nem t\u00f6bb \u00e9lm\u00e9nyre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hanem kevesebbre.
Tal\u00e1n \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r most tudtam helyet adni annak, hogy szomor\u00fa vagyok, hogy v\u00e1llalom a felel\u0151ss\u00e9get. Teret adni annak, ami van. Nem a d\u00fch volt az els\u0151 reakci\u00f3m. Ezt a coachingnak, ter\u00e1pi\u00e1nak, \u00e1ll\u00edt\u00e1soknak, misztikus \u00e9s spiritu\u00e1lis munk\u00e1knak k\u00f6sz\u00f6nhetem, amit az elm\u00falt (kifel\u00e9 cs\u00f6ndesebbnek) t\u0171n\u0151 id\u0151szakban tettem.
\u00c9s akkor visszacsatoln\u00e9k, hogy ott a kritikus hang, ami sokszor nyomaszt, hogy nem vagyunk elegek, nem ott tartunk, ahol kellene\u2026 N\u00e9ha \u00fagy t\u0171nik mintha nem t\u00f6rt\u00e9nne semmi, mert k\u00edv\u00fclr\u0151l nem l\u00e1tszik \u00e9s ilyenkor, ha oda figyel\u00fcnk, \u00e9szrevehetj\u00fck, hogy az\u00e9rt m\u00e9gis t\u00f6rt\u00e9nnek a m\u00e9lyben dolgok, amikor ilyenkor (nem felt\u00e9tlen\u00fcl l\u00e1that\u00f3v\u00e1, de) \u00c9REZHET\u0150V\u00c9 v\u00e1lnak. \u00c9s ezek \u00f3ri\u00e1si dolgok. Amikor kapacit\u00e1sunk van r\u00e1, hogy m\u00e1sk\u00e9pp reag\u00e1ljunk, \u00e9lj\u00fcnk meg dolgokat. Amikor olyan idegrendszert n\u00f6veszt\u00fcnk, amely JELEN tud lenni. Elengedtem a harcot, megadtam magam \u00e9s \u00e1tadtam magam. P\u00e1r \u00f3r\u00e1ig m\u00e9g magam sz\u00e1m\u00e1ra is ijeszt\u0151 volt az az \u00fcress\u00e9g, amit \u00e9reztem. De \u00e1tfolyt rajtam \u00e9s ut\u00e1na organikusan j\u00f6tt, hogy mit hozhatunk ki bel\u0151le. De el\u0151sz\u00f6r teret kellett adni a csal\u00f3d\u00e1snak, szomor\u00fas\u00e1gnak, a h\u00fclyes\u00e9g\u00fcnknek.
Azt\u00e1n j\u00f3 dolgok j\u00f6ttek ki bel\u0151le: a gyerekeink \u00f6lel\u00e9se, pihen\u00e9s, lassul\u00e1s, bar\u00e1ti sz\u00fclinap, bicikli t\u00fara \u00e9s persze gondolatban p\u00e1rhuzamosan, hogy most hol j\u00e1rn\u00e1nk\u2026<\/p>\n\n\n\n
Ez annyira csod\u00e1latos, amikor l\u00e1tom a klienseimn\u00e9l, vagy magamn\u00e1l, amikor be\u00e9rik valami, valami leesik, \u00e1tfordul, f\u00e9ny \u00e1rad be\u2026 \u00c9s m\u00e1r nem csak a fejben van ott, hogy valamit m\u00e1sk\u00e9pp csin\u00e1lj, hanem VAL\u00d3BAN \u00c9LED.<\/p>\n\n\n\n
Ez egy olyan sztori lesz, amit majd az unk\u00e1inknak is mes\u00e9lni fogunk. \u00c9s egy \u00f6r\u00f6k eml\u00e9k bennem, hogy egy fordul\u00f3pontot \u00e9ltem meg. <\/p>\n\n\n\n
Milyen kapacit\u00e1st szeretn\u00e9l n\u00f6velni magadban? Mi az, amit m\u00e1sk\u00e9pp szeretn\u00e9l meg\u00e9lni?<\/p>\n\n\n\n
Ha szeretn\u00e9l v\u00e9gre val\u00f3ban v\u00e1ltozni, meg\u00e9lni, jelen lenni, \u00faj idegp\u00e1ly\u00e1kat n\u00f6veszteni, hogy eg\u00e9szs\u00e9gesebb, energikusabb legy\u00e9l vagy megtal\u00e1ld a helyed az \u00e9letedben, munk\u00e1dban, p\u00e1rkapcsolatban, \u00f3ri\u00e1si szeretettel v\u00e1rlak coachingra, mentoringra, \u00e1ll\u00edt\u00e1sra! Nem vagy egyed\u00fcl! Adj es\u00e9lyt magadnak! \u00cdrj nekem emailt a kinehajni@gmail.com<\/a>\u2013ra a r\u00e9szletek\u00e9rt. Addig is, aki csoportban \u00e9s \u00e9l\u0151ben (is) szeretne kapcsol\u00f3dni, m\u00e9g van 2 esem\u00e9ny j\u00faniusban: ny\u00e1ri napfordul\u00f3 n\u0151i k\u00f6r j\u00f3g\u00e1val, dobbal, \u00fcnnepl\u00e9ssel \u00e9s APA \u00e1ll\u00edt\u00e1s workshop, ut\u00e1na m\u00e1r csak szeptemberben \u00fajra!<\/p>\n\n\n\n J\u00faniusi programok<\/p>\n\n\n\n