\u00c9g a szemem \u00e9s ahogy lehunyom, \u00e9rzem azt az \u00f3ri\u00e1si s\u00falyt a szemh\u00e9jaimon, a f\u00e1radts\u00e1got, a duzzad\u00e1st. S\u00edrtam. Sokat. V\u00e1ratlanul. Most letompult aggyal \u00e9s testtel fekszem a k\u00e1dban. A lelkem viszont m\u00e1zs\u00e1s terhekt\u0151l szabadult meg. Olyanokt\u00f3l, amikr\u0151l nem is tudtam.<\/p>\n\n\n\n
Tagja vagyok egy nemzetk\u00f6zi n\u0151i v\u00e1llalkoz\u00f3i programnak \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek \u00e9s ebben a h\u00f3napban m\u00f3dosultak a programok \u00e9s t\u00e9m\u00e1k az amerikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek miatt. Platform sz\u00fcletett arr\u00f3l, hogy n\u0151i vezet\u0151k\u00e9nt a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain mit mondjunk, mondjunk-e valamit, hogyan jelentkezik ez a munk\u00e1nkban\u2026 Mi v\u00e1ltozott? Egy \u00f3r\u00e1t t\u00f6lt\u00f6ttem Milagros Phillips<\/strong>-szel aki a Racial Trauma & Healing t\u00e9ma egy meghat\u00e1roz\u00f3 alakja. Le\u00fcltem, mert gondoltam \u00e9rdekes lehet, nekem minden, amiben benne van a trauma sz\u00f3, m\u00e1r k\u00edv\u00e1ncsiv\u00e1 tesz. 5 perc ut\u00e1n, v\u00e1gni lehetett a figyelmet \u00e9s olyan szint\u0171 jelenl\u00e9tet<\/strong> id\u00e9zett el\u0151 ez a n\u0151 virtu\u00e1lisan, amilyet m\u00e9g soha nem \u00e9ltem meg. Fekete n\u0151k\u00e9nt az a tud\u00e1s \u00e9s b\u00e9ke <\/strong>amit felhalmozott \u00e9s el\u00e9rt, mindenkit mag\u00e1val ragadott. 15 \u201320 perc ut\u00e1n m\u00e1r kezdtem jobban \u00e1tl\u00e1tni, hogy hogyan \u00e9s honnan indult a feket\u00e9k elhurcol\u00e1sa, hogy hogyan vannak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feket\u00e9k, mi a helyzet a Dominikai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ggal \u00e9s az eur\u00f3pai telepesekkel. B\u0151ven besz\u00e9lt Eur\u00f3pa helyzet\u00e9r\u0151l, mi\u00e9rt mentek el innen az emberek \u00e9s milyen traum\u00e1t vittek magukkal<\/strong> (nyilv\u00e1nos kiv\u00e9gz\u00e9sek k\u00f6telez\u0151 v\u00e9gig n\u00e9z\u00e9se gyermekeknek is, csonk\u00edt\u00e1sok \u00e9s t\u00f6megek traumatiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s az \u00e9h\u00edns\u00e9g). Soha de soha nem l\u00e1ttam ezt ennyire objekt\u00edven \u00e9s komplexen \u00f6sszerakva.<\/strong> \u00c9s amennyire sz\u00f6rny\u0171 volt, annyira szomjaztam m\u00e1r erre a tud\u00e1sra, mert nem tudtam kapcsol\u00f3dni azzal mi folyik k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Csak azt \u00e9reztem, hogy ez messze van (USA), hogy ez nincs rendben, de hogy nekem ehhez mi k\u00f6z\u00f6m van? Amikor ann\u00e1l a k\u00f6zismert tesztn\u00e9l tartottunk, hogy 3 \u00e9ves korra m\u00e1r be\u00e9p\u00fcl a gyerekekben a m\u00e1ss\u00e1g \u00e9s a kevesebbet \u00e9rek \u00e9rt\u00e9krend, ott elszakadtam, m\u00e1r s\u00edrtam. Ahol n\u00e1lam \u00e1tszakadt a g\u00e1t \u00e9s meg\u00e1ll\u00edthatatlanul elkezdtem s\u00edrni, az a gyakorlat amiben azt n\u00e9zt\u00fck meg, hol \u00e9rz\u00e9keli a test\u00fcnk a rasszizmust<\/strong> \u00e9s milyen sebeket, traum\u00e1t visz\u00fcnk magunkkal elnyomottk\u00e9nt vagy elnyom\u00f3k\u00e9nt (oppresszork\u00e9nt). \u00c9n soha \u00e9letemben nem gondoltam magamra opresszork\u00e9nt, soha.<\/strong> De a testem olyan intenz\u00edven reag\u00e1lt<\/strong> erre a felvet\u00e9sre, hogy kontroll\u00e1latlanul, eltorzult arccal zokogtam, r\u00e1ci\u00f3 sehol. Nem \u00e9rtettem az eg\u00e9szet, t\u00fal hevesnek tartottam a reakci\u00f3m, de mivel biztons\u00e1gban \u00e9reztem magam a k\u00f6zegben \u00e9s a testemben, engedtem, hogy t\u00f6rt\u00e9njen \u00e9s kikapcsoltam az agyam.
T\u00f6bbsz\u00f6r nekifutottam, hogy akkor \u00e9n is \u00edrok err\u0151l nektek, hiszen majdnem 100 ember itt van, az nem kev\u00e9s. De mindig oda futottam ki, hogy nem tudok \u00e9n err\u0151l eleget, nincs mibe kapaszkodnom, nem autentikus<\/strong>. Eg\u00e9szen mostanig.
<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Azonk\u00edv\u00fcl, hogy a BLACK LIVES MATTER mozgalom \u00f3ta figyelem magam, hol \u00e9s mikor nyilv\u00e1nul meg bennem rasszizmus.<\/p>\n\n\n\n
A teszt: a baba teszt<\/strong>. 3 \u00e9ves gyerekeknek adtak egy fekete \u00e9s egy feh\u00e9r bab\u00e1t. Megk\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151l\u00fck, hogy melyik a j\u00f3, a kedves baba (which one is the good one? Nice one?)?
A feh\u00e9r gyerekek egy\u00e9rtelm\u0171en a feh\u00e9r bab\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k.
A fekete b\u0151r\u0171 gyerekek is erre a k\u00e9rd\u00e9sre a f\u00e9l\u00e9nken, de a feh\u00e9r bab\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k. M\u00edg t\u0151l\u00fck megk\u00e9rdezt\u00e9k azt is, hogy Te melyikre hasonl\u00edtasz? \u00c9s itt a gyerekek arca eltorzult, elindult a kognit\u00edv munka, azaz a gondolkod\u00e1s, hogy l\u00e1tom, hogy fekete vagyok, azt a bab\u00e1t kell v\u00e1lasztanom, de akkor ez azt is jelenti, hogy \u00e9n nem a j\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1ba tartozom. <\/strong>Minden fekete gyerek a m\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9sre egy id\u0151 ut\u00e1n lehajtott fejjel \u00e9s \u00fcveges tekintettel a fekete bab\u00e1t v\u00e1lasztotta.<\/p>\n\n\n\n
Az agyamnak \u00f3ri\u00e1si sz\u00fcks\u00e9ge volt a magyar\u00e1zatra, a t\u00f6rt\u00e9nelemre, hogy meg\u00e9rtsem, tudjam hova k\u00f6tni. A testemnek viszont a trauma lead\u00e1s\u00e1ra (discharge), a lelkemnek ezen r\u00e9szem integr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.
Napokkal k\u00e9s\u0151bb is m\u00e9g d\u00f6bbenten \u00e1llok el\u0151tte, de \u00f3ri\u00e1si megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st \u00e9s b\u00e9k\u00e9t \u00e9rzek.<\/p>\n\n\n\n